Mit tartunk félrevezető UI design-nak?
Erre a legjobb választ talán a Deceptive Design csapata adja.
Félrevezető design-nak (a szaknyelv deceptive design-ként vagy dark pattern-ként hivatkozik rá) olyan weboldalakon és alkalmazásokban használt trükköket nevezünk, ami eléri, hogy olyan döntéseket hozzunk, melyeket valójában nem saját akaratunkból hozunk meg. Példa lehet erre egy nem kívánt termék megvásárlása, vagy feliratkozás egy szolgáltatásra.
Gondoljunk csak arra, amikor egy fizetős szolgáltatás lemondásához 4-5 felületen keresztül kell végig mennünk, kérdésekre válaszolnunk, míg a regisztrációs folyamata ugyan annak a terméknek csupán 2-3 kattintásba kerül.
Bár hihetjük azt, hogy ilyen módszereket csak réteg termékek és csalásra specializálódott weboldalak alkalmaznak, azonban nap mint nap a legnagyobb cégek manipulálnak minket apró trükkökkel, szövegezéssel, színekkel és elhelyezésekkel.
Pár példa, hogy könnyebben fülön tudjuk csípni, amikor manipulálni akarnak minket a UI designerek.
Zach Collier hívta fel nemrég a figyelmet a Facebook egy elég agresszív UI design megoldására annak érdekében, hogy elfogadjuk az oldal kedveléseket.
Mi látható a képen? Első ránézésre a nagy, figyelemfelkeltő kék elfogadás gombon kívül semmi mást nem is talál a szemünk. Az apró, szürke színű, háttérbe olvadó gomb megnyomása után találjuk meg legalul az elutasítás gombot, anélkül el sem tudjuk tűntetni az értesítést.
Tökéletes példája a hogyan ne csináld-nak.
Az Apple sokak szemében az a tech cég, aki védi az adatainkat, nem csak önös érdekekből tevékenykedik és mindenekelőtt a felhasználóit tartja szem előtt. Az alábbi példa mutatja, hogy ők is hajlandóak szürke zónára lépni a siker érdekében.
Pár éve a Safari piaci erősítése érdekében egy olyan rendszerüzenetet dobáltak fel a saját operációs rendszerükben, ahol elfelejtették kitenni a nem érdekel gombot.
Ez sem egy túl elegáns megoldás.
Mit szólnak ehhez a hatóságok?
Sajnos ez jelenleg még abszolút egy olyan terület, amelyet külön-külön kezelnek országok és nincsen rá globális szinten megoldás. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a megoldások legálisak lennének, sok esetben amikor már komoly pénzek és rengeteg felhasználó érdeke forgott kockán beszálltak a jogalkotók is a folyamatba és büntetéseket szabtak ki a cégekre. Sőt erre már Magyarországon is többször volt már példa.
2010-ben a Gazdasági Versenyhivatal rekordösszegű 2.5 milliárd forintos büntetést szabott ki a Booking.com szállásfoglaló oldalra, mivel nem valós információt tartalmazó, sürgető üzeneteket jelenített meg a felhasználóinak, akik éppen a listákat böngészték. Ilyen üzenet például: „Még 32-en nézik” vagy pedig „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”
Ebből is látszik, hogy óvatosan kell ezekkel a megoldásokkal eljárni, mert nemcsak a felhasználóink bizalmát veszíthetjük így el, hanem komoly bírságot is lehet kapni.
Üzleti érdek vs etika
A saját munkánk során is kerültünk szembe olyan helyzetekkel, amikor mérlegelni kellett, hogy mi a helyes megoldás. A problémát tovább nehezíti, hogy egy szintig az a UX/UI design szakma dolga, hogy igenis vezesse a felhasználói szemét, különböző hierarchiai és grafikai megoldásokkal elérje, hogy a terméket éppen használó egyén kényelmesen, gyorsan és könnyen tudjon dolgozni. Ehhez igenis priorizálni kell.
Azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy üzleti döntés, mely lehet, hogy megspórol nekünk pár feliratkozói lemondást, a végén az ügyfeleink szimpátiáját is elveszíti. Egy negatív PR megjelenés pedig komolyan hátráltatni tudja törekvéseinket.
Cégként az a dolgunk, hogy olyan szolgáltatást nyújtsunk, mely a minősége miatt tartja meg a felhasználóit, nem pedig a különféle trükkök miatt. Felhasználóként pedig nyitott szemmel kell járnunk, mert folyamatosan vezetik a kezünket, a felelősség rajtunk is van.
Megvalósítanád saját ötletedet? Foglalj egy ingyenes időpontot tervezőinkkel, akik rengeteg további tippel tudnak ellátni a folyamat tekintetében.
