Szoftverfejlesztési igények egy vállalkozás életének bármely szakaszában felmerülhetnek, akár egy új ötlet megvalósításakor, akár egy termék továbbfejlesztésekor vagy egy ügyfél visszajelzéseire való reagáláskor. Egy szoftver a cégek számára lehetőséget ad arra, hogy gyorsan és hatékonyan fejlesszék termékeiket, szolgáltatásaikat, növeljék az ügyfélelégedettséget, vagy növeljék a vállalkozásuk értékét.
A szoftverfejlesztés folyamata
Egy szoftver életciklus fázisainak illusztrációjához remek példa a vízesés modell. Ez a modell szemlélteti, hogy elméletben milyen sorrendben követik egymást a szoftver életciklusai, a gyakorlatban viszont ez általában nem így van. A példa kedvéért viszont tekintsük át.
A modell hat alappillérre bontja egy alkalmazás életciklusát. Kezdve a követelmények felmérésével, és tervezéssel. Ebben a kezdeti szakaszban az ügyfélnek meg kell határoznia az általa megálmodott termék funkcióit. Az elvárások, és elképzelések meghatározása után a fejlesztő csapat megkezdi a munkát az alkalmazás tervezésével kapcsolatban, mely a felület terveket és az alkalmazás részletes terveit foglalja magában. Továbbá megkezdődik egy oda-vissza egyeztetés a megrendelő és a megvalósító csapat között, hogy az elkészített tervek minél közelebb álljanak az eredeti elképzeléshez.
A terv validálást követik az implementálás és a tesztelés fázisai. Ebben a szakaszban a fejlesztők gőzerővel dolgoznak a program megvalósításán. Ezekben a fázisokban hetente vagy kéthetente történik a termék bemutatása az ügyfél felé egészen a termék átadásáig.
A sikeres tesztek befejeztével elkezdődhet az átadás szakasza. Ez például egy webáruház esetén azt jelenti, hogy az előző folyamatok során elkészült futtatható állományokat a kiválasztott hosting szolgáltatóra telepítik, ahol az alkalmazás már elérhető lesz az nagyközönség számára.
Végül elérkeztünk a karbantartás szakaszához. Ide tartoznak a frissítések, új funkciók, hibák, biztonsági rések javításai, valamint a teljesítmény optimalizálása.
Ezt a hat részt két nagyobb csoportra oszthatjuk. Az első öt elem a termék elkészítés fázisának nevezhetjük. Míg az utolsó lépésre egy teljesen különálló blokként kell tekinteni. Bár a fentebb mutatott ábra túlnyomó részét kiteszi az elkészítési fázis, egy applikáció karbantartásának költségei sokszor meghaladhatják a megvalósításra fordított kiadásokat.
Termékköltségek alakulása a szoftver életciklusa során
A szoftverfejlesztési életciklus során a termékköltségek alakulása a fejlesztői csapat és az ügyfél számára is kulcsfontosságú. A tervezési, fejlesztési, tesztelési és karbantartási fázisok mind-mind jelentős költségekkel járnak, amelyek hatással vannak a termék teljes életciklusára és a végső költségekre.
Míg az elkészítés során a fejlesztői csapat a termékgazdával előre megbeszélt összegért dolgozik, általában projekt alapon, addig a karbantartási szakasz több, előre nem látott kiadást is rejthet magában.
Ha a szoftver életciklusának első öt fázisának költségeit összegezzük, akkor ehhez képest az utolsó, azaz a karbantartási fázis általában 5x, de akár 10x ekkora anyagi ráfordítást is igényelhet hosszú távon.
A karbantartási költségek alakulása függ az adott szoftver méretétől, bonyolultságától és az alkalmazott technológiáktól. A legköltségesebb feladatok közé tartozik a nagy mennyiségű kód refaktorálása, a nagy adatbázisok karbantartása és az új funkciók bevezetése.
A dokumentáció ereje: Hogyan segíthet a dokumentáció a karbantartásban?
A karbantartási fázisban felmerülő problémák orvoslásához szükséges az applikáció felépítési logikájának, működésének ismerete. Amennyiben a későbbiekben egy másik fejlesztői csapattal szeretnénk együttműködni vagy esetleg csak egy hosszabb idő után tennénk bele új funkciókat, rengeteg idő elmehet a meglévő kód értelmezésével.
Az ilyen és hasonló esetekben hatalmas segítséget tud nyújtani, ha a fejlesztés során keletkezett tudás dokumentálásra került. Ez a kimondhatatlanul értékes szellemi tudás szervesen a szoftver része. A szoftver ugyanis definíció szerint a programkód és a fejlesztés során született dokumentáció összessége.
A jó dokumentáció lehetővé teszi a fejlesztők és karbantartók számára, hogy hatékonyan értsék és módosítsák a szoftvert, csökkentve ezzel a hibák és problémák előfordulásának kockázatát, valamint csökkenti a karbantartási folyamatokra fordított időt. Ha emellett intelligens rendszereket (mint például a ChatGPT) is bevonunk a munkafolyamatba, hatékonyságunk drasztikusan nőhet.
Mi az a ChatGPT?
A ChatGPT egy nagy nyelvi modell, amelyet az OpenAI fejlesztett ki a GPT-3.5 architektúra alapján. Képes szövegeket előállítani, válaszokat adni kérdésekre és más nyelvi feladatokat megoldani a hozzáadott adatok és a korábbi tanulások alapján. Ez a technológiai fejlesztés hatalmas hatással van a természetes nyelvi feldolgozás terén, és számos alkalmazási területen használható, például chatbotok, virtuális asszisztensek és automatikus nyelvi fordítók fejlesztésében. Mivel képes a feltett kérdésekre másodperceken belül válaszolni, ennek az új technológiának az integrációja a munkafolyamatokba új lehetőségeket, segítségeket nyújthat.
Hogyan segíthet egy olyan intelligens rendszer mint a ChatGPT?
Fontos megjegyezni, hogy a nyelvi modell még csak most kezdte kibontani szárnyait, és fenntartásokkal kell kezelni amiket mond. De szeretnék egy pozitív tapasztalatot is elmesélni.
Cégünk egyik fejlesztője egy régebben megírt szoftver használata során felmerülő probléma forrását kereste. Végül benyújtotta a ChatGPT számára a program dokumentációját és felvázolta számára az észlelt rendellenességet. A nyelvi model pillanatok alatt, pontosan megmondta, hogy a probléma honnan eredezhet. Ezzel akár órákig tartó hibakeresési folyamatot spórolt meg számára.
Ez az eset is azt bizonyítja, hogy ezzel az új technológiai innovációval egy hatékony virtuális asszisztenst biztosíthatunk mindenki számára.
Összefoglaló
A szoftvertervezés -és fejlesztés során a dokumentáció gyakran elhanyagolt területnek számít, azonban a karbantartási szakaszban rendkívül fontos szerepet játszik. Egy jó dokumentációval a kezünkben, akár egy intelligens rendszert is segítségünkre hívhatunk a fejlesztés során. Fontos viszont megjegyezni, hogy az ilyen rendszerek használatakor tisztában legyünk azok előnyeivel és korlátaival, illetve hogy megfelelően kezeljük ezeket a kihívásokat.
